Egyre több esetben merül fel az igény a bárhonnan, bármikor elérhető, gyors adminisztrációs rendszerre. Az értékesítő út közben, vagy ügyfélnél is gyorsan el szeretné érni az adatbázist, vagy a munkatársak több telephelyről szeretnének dolgozni a közös adatbázisba. A vezetői döntésekhez késedelem nélkül, rendezett formában kell adatokhoz jutnunk. (tovább…)
Tudom, hogy az ügyfél számára legtöbbször az első adatbázisáról / adatbázis leírásáról van szó, így nehéz lehet megfogalmaznia, hogy mire is van szüksége.
Az igények ismerete nélkül azonban nehéz még időráfordítást és közelítő árat is mondani. Olyan ez, mintha autót szeretnénk venni és a választék egy pár tízezer forintos sérült, régi használt autótól a közel 100 milliós Aston Martinig terjed. Legalább nagyjából látni kell az igényeket, mert kérdezni is csak utána lehet értelmeset.
A jó hír az, hogy az igények meghatározását az alábbi leírás alapján nem nehéz megalkotni.
A legegyszerűbb eset az, amikor a vállalatirányítási rendszerből kapott fájlból kell egy valamilyen felépítésű Excel fájlt, vagy fájlokat készíteni. Ilyenkor elegendő lehet, ha látom a kiindulási fájlt és az egyszer kézzel megformázott végeredményt. Még annyi információ szokott kelleni, hogy a mintafájlhoz képest még mire számíthatok? Több sorra a blokkokon belül? Több blokkra?
Ezt követően már tudom, hogy mekkora ráfordítás megírni egy programot, ami egy gombnyomásra végrehajtja a teljes átalakítási/darabolási/formázási folyamatot.
Nézzük meg mi a teendő akkor, ha egy adatbázisról van szó!
Először is, a jelenleg valahogyan működnek a dolgok. Ennek a leírása az elsődleges feladat!
Nagyon fontos jellemző a felhasználók száma és az, hogy ők mind helyi hálózaton használnák, vagy távolról is hozzá kell férni az adatokhoz.
A gépek korszerűsége szintén lényeges szempont. Milyen operációs rendszer és Office verzió van rajtuk, mennyi memória van bennük, mekkora a képernyőfelbontásuk.
Ha valamilyen tenyérszámítógéppel, vagy okostelefonnal is szeretnénk használni, arra is van lehetőség, de ezt is előre ismernünk kell.
Még ezek után is előfordulhatnak kérdések, ezért kontaktinformációk megadása célszerű, hogy kérdezni lehessen.
Nemrég egy új ügyfél Longwood és a Dun & Bradstreet cégadatbázisát fésültem össze és felmerült egy érdekes helyzet.
Főleg kisvállalkozásoknál fordul elő, hogy ügyfélnyilvántartásra (és kapcsolattartásra) nem megfelelő eszközt használnak, vagy még rosszabb, ha semmilyen eszközük nincs rá.
Ez kritikus pont a cég működésében.
A következő 4 perces videón bemutatom, hogy mi is a különbség egy Excel és egy Access adatbázis között, és hogy mi az a minimális funkcionalitás, amit egy ügyfélnyilvántartónak tudnia kell:
Ha a videó nem jelenne meg, akkor itt tudod megtekinteni: http://www.vimeo.com/1441647
Ez nem egy teljes CRM (Customer Relationship Management – Ügyfélkapcsolat menedzsment) rendszer, hanem annak a legfőbb funkciója, amivel megoldható az ügyféltörténet és a hozzájuk kapcsolódó teendők kezelése.
A példa alapján remélem átment, hogy ez nemcsak ügyféladatbázisra, hanem bármely más adatbázisra is alkalmas. Az adatbázis további funkciói olyan dolgokat tesznek lehetővé, amit excelben nem lehet, vagy nagyon körülményes megoldani.
Ne szenvedj kusza adatokkal, elkallódó információkkal! Hívj! 70-411-45-47
Meddig terjed az excel és hol kezdődik az áttekinthetetlenség?
Félelmetes méretű egymásra hivatkozó excel fájl gyűjteményeket látok munkám során.
Valamikor egy-két funkcióra jöttek létre, majd az “evolúció” a használhatóság határára juttatta.
Miért is gond ez az egész?
Egy tesztkérdés jut eszembe az ilyen táblázatrendszerekről:
Mire használja a flexet?
- A mit? 0 pont
- Csiszolás, vágás. 5 pont
- Csiszolás, vágás, kenyérszeletelés, konzervnyitás, fogkő eltávolítás, manikűr-pedikűr, barkónyírás. 10 pont
Vannak barkácsoló típusú emberek 😀 Gyakran nagyon ügyesek, szinte mindenre gondolnak és autodidakta módon beletanulnak a szakmába. Csak hát ugyanúgy, ahogy a fogkő eltávolításra nem a flex a legjobb eszköz, ugyanígy az excel sem alkalmas mindenre.
Egy másik kedvenc tesztkérdésem:
Mit tesz, ha csöpög a csap?
- Pánikba esem és szerelőt hívok. 0 pont
- Elzárom. 5 pont
- Leflexelem a sarokszelepet, majd hogy megtaláljam a rejtett hibát, villanyvésővel végigbontom a falban a vízvezeték csövet, alkatrészeire szedem a bojlert, markolóval kibontom a ház vízbekötését, végül kihívom a szerelőt, aki elzárja a csapot. 10 pont
Nagyon túl lehet komplikálni dolgokat 😀 Ha veszélyes vizeken járunk, inkább forduljunk szakemberhez.
Mi a megoldás, ha magunkra ismertünk:
Az Excelt sokan használják és szinte mindenki megüti vele előbb-utóbb kisebb-nagyobb mértékben a bokáját.
Néhány megrázó történet, hogy mire képes az ember egy táblázatkezelővel: http://www.eusprig.org/stories.htm.
Ilyen magyar nyelvű oldal nincs, mert mi természetesen nem követünk el ilyen hibákat 😉
Az excel egy rugalmas és jól használható eszköz, rengeteg lehetőséggel (és hibalehetőséggel).
A veszélyét a módszertan hiánya adja hozzá. Nem megy át tervezésen, tesztelésen, auditáláson. “Csak ess neki” módszerrel összedobják és a gyanú se merül fel bennük, hogy esetleg hibázhat. Azaz az excel a felhasználóval együtt veszélyes igazán 🙂
A megoldás az, ha a kritikus számításokat ellátó munkafüzetet vagy nagyon alaposan ellenőrizzük, teszteljük, majd levédjük, vagy elkészítését és védelmét excellel foglalkozó szakemberre bízzuk.
Kritikus adatok (pl. ügyféladatok) hasonlóan veszélyesek excelben.
Itt a véletlen sorbarendezések tehetnek tönkre egy címlistát, pl. ha a cégneveket sorba tettük, de vele a címek nem mozdultak…
A címlistákra a megoldás egy adatbáziskezelő rendszer, vagy méginkább célravezető “ügyfélkapcsolat menedzsment – CRM (Customer Relationship Management)” rendszerek használata.
Adatbázisokról bővebben itt: Adatbázisról érthetően
CRM rendszerről bővebben itt: Leírás a CRM-ről és a CRM rendszerről
Akár vezetőként jelentéseket kérsz embereidtől, akár tőled kérik a kimutatásokat, már megtapasztalhattad, hogy nem ugyanazt értitek a dolgok alatt.
Kimaradnak és máshogy értelmeződnek a “maguktól értetődő” részletek…
Ennek elkerülésére aztán az egyszerű, szakmaiságot minél jobban mellőző megfogalmazás helyett a másik szakterületébe nyúlunk óvatosan…
Ugyanúgy, mint az autózásnál, a cél meghatározás és az útbaigazítás jól jön a sofőrnek, de a vezetésre tanítás nem esik jól…
Az igény-meghatározás kommunikációs nehézségeinek áthidalására írtam egy pár oldalas, egyszerű útmutatót, mely egy – reményeim szerint – cikksorozat első része.
Innen tölthető le: Jelentések egyszerű megfogalmazása (PDF – 263 KB)
Ez a cikk már megjelent a Controlling Világ márciusi hírlevelében.
| Blog: |
| Hatékonyság Blog |
Topics: |
| Excel, Office, Business |
