Lépten-nyomon azt látom, hogy ezt a funkciót egyáltalán nem úgy használják, ahogy kellene. Ilyen módon pedig nem segít, hanem inkább hátráltat.

Nézzük meg, hogyan zajlik az emlékeztetők tipikus használata:

Beállítom, hogy ekkor kell valamit megtennem, aztán újabb és újabb dolgokat.
Eleinte egyesével ugranak fel az emlékeztetők – természetesen rossz időpontban -, így a reakció egyszerűen “emlékeztessen x idő múlva”…
Közben újabb és újabb feladatok gyűlnek hozzá, a figyelmeztetéseket pedig mindig odébb-odébb lökdössük.
Aztán egyre több és több emlékeztető ugrik fel nekünk, van amelyik hetekkel késő, van amelyik hónapokkal késő feladatokra figyelmeztet…
Már meg se nézzük, hogy mik is voltak, csak emlékeztessen x idő múlvát nyomunk mindre abban való hitben, hogy majd lesz időnk…

Valójában egy hatalmas lavina alakul ki, ami betemet. Egyre reménytelenebb a végére érni a teendőknek. Mindennek tetejébe még a felugró ablakkal is gyötör minket.

Kinek működik ez???? Nem látom a kezeket! Elismerem: Én is így csináltam régen…

Gyökeresen más hozzáállás szükséges. Át kell változnunk esemény-vezérelt emberből önállóvá!

Ha már régóta görgeted ezeket a feladatokat, akkor a következőt javaslom:

Először is nézzük át a feladatlistát! Amire nem kell emlékeztető, arról vegyük le!

A felugró ablak arra való, hogy szóljon, AMIKOR valamit meg kell tenned, pl. elindulnod ügyfélhez. Semmi máshoz ne állíts be emlékeztetőt, csak ahhoz, ami egy aktuális időpontról szól!

Az emlékeztető nem tudja, hogy mikor végeztél egy feladatoddal, mikor nem zavarna. Hát inkább rendszeresen nézz rá a feladatlistára és onnan válassz, hogy mit fogsz éppen megoldani.

A feladatlistán is beállítható határidő, a tevékenység nevébe is beírhatod, hogy valaminek milyen dátumára figyelj.

Add meg a feladataidnak, hogy melyiket mely napon szeretnéd végrehajtani!

Lehet, hogy nem jut valamire idő, ezért a mára tervezettet görgetni kezded, átteszed holnapra, stb… Én mindig igyekszem reális időpontra tenni.

Lehet, hogy elhagysz feladatokat. Meg kellett volna tenni, de már késő… Ha már nem fogod végrehajtani, akkor vedd le a listádról, töröld, hogy ne rontsa a morálodat.

Áthúzott, elvégzett feladatok maradhatnak a listán, jó érzés látni, hogy túl vagyunk rajta.

Mikor nap közben dolgozol, az a legjobb, ha csak az arra a napra ütemezett feladatokat látod, így nem áraszt el, nem tűnik legyőzhetetlennek.

Amit elég valamikor megcsinálni, ahhoz nem adok határidőt.

Hogy hogyan érdemes megbírkózni a feladatokkal, arra többféle (Productivity) módszertan létezik, melyek közül magyarországon a legismertebb: Getting Things Done – Intézz el mindent, angol nyelven elérhető még a Do it tomorrow, Take back your life

Néhányról innen lehet szerezni angol nyelven összefoglalót: Productivity Methods

Ha biztonságos rendszert akarunk kialakítani, ahhoz nem árt egy kis üldözési mánia. Végiggondolni az eshetőségeket, mintha sorra minden kötél szakadna…

Nálam előfordul, hogy egy-egy fájl megsérül, azaz időnként szükséges visszatérnem egy korábbi verziójára.
Intenzív munka esetén még a napi mentés is túl ritka.

A megoldást a Dropbox jelenti, ami folyamatosan menti a változatokat egy úgynevezett felhőbe, azaz internetes tárhelyre.

Adatvesztésnél még kényesebb kérdés, ha az adat illetéktelen kezekbe kerül.

A dropbox tárhelye elvileg biztonságos, azaz ha nem hibásodik meg, és tesz véletlenül elérhetővé fájlokat, akkor elvileg rendben volnánk.

A leggyengébb láncszem lehet mondjuk a bejelentkezési adatom.
Ha könnyen kitalálható a jelszóval bejutnak a tárhelyemre, akkor ott hozzáférhetnek mindenhez.

Ilyenkor kell továbbgondolni a rendszert! A dropbox tárhelyre csak titkosítva érkezzenek az érzékeny adatok.

Ehhez a Secret Sync nevű eszközt találtam.

Ez egy titkosítatlan mappából a gépen levő dropbox mappába már titkosítva teszi át az adatokat, amiről aztán a dropbox ment mindent a tárhelyre. Minden fájlt külön kezel, így a verziókövetésemmel sincs gond.

Az említett eszközök egy bizonyos adatmennyiségig ingyenesek.
Ha ezekről a linkekről regisztráltok, akkor a 2 GB ingyenes tárhelyen felül még 250 MB extra tárhelyhez juttok ingyen.

Dropbox regisztrációhoz:
http://db.tt/HP0iarb0

Secret Sync regisztrációhoz:
https://www.getsecretsync.com/ss/ref/i/?ss0a8272f

Beüzemelésükhöz a következő lépéseket kell végrehajtani:
1. Regisztrálsz a dropbox oldalán
2. Letöltöd és telepíted a dropbox alkalmazást
Ez létre fog hozni egy mappát (alaphelyzetben a “Dokumentumok”-on belül “My Dropbox” néven. Amit ebbe teszel, az kerül biztonsági mentésre.
3. Regisztrálsz a Secret Sync oldalán.
4. Letöltöd és telepíted a SecretSync alkalmazást.
Ez létrehoz egy másik mappát SecretSync néven. Amit ebbe teszel, az titkosítottan átmásolódik a Dropbox-on belül egy almappába.

Most egy újdonsággal jelentkezem, hogy még kézzelfoghatóbb legyen, milyen varázslatokat szoktam végrehajtani.

Egy egyszerű példán mutatom be, hogy a vállalatirányítási információs rendszerből kapott adatokat hogyan lehet megfelelően átalakítani a további használathoz.

Leírom benne, hogy melyik eszközt miért használom, illetve képeket mutatok az adatátalakítás folyamatáról.

Az esettanulmányt fekvő elrendezésben alkottam meg, hogy az monitor elrendezéséhez igazodjon és jól olvasható maradjon.

Az esettanulmányt innen tudod letölteni PDF formátumban (253 KB).

Észrevételedet a hozzászólások között várom.

Újabb gyorsbillentyűs tippekhez érkeztünk.
Ezúttal adatbevitelt megkönnyítő, cellaszerkesztő billentyűparancsokat nézünk.

Eddig tartott a cellán belüli navigáció. Lássuk, hogy milyen szerkesztési lehetőségeink vannak!

Dátumot bevitelét vezető nullák és egyértelmű részek nélkül perjellel érdemes, így: 11/5/4

Az automatikus kiegészítés is egyszerűsít az adatbevitelben. Ha nem azt kínálja fel, amit szeretnénk, akkor csak tovább kell írni, vagy az alábbi lehetőségek közül választani:

Hogy lehet ezeket megtanulni? Néhány tipp hozzá:
Dátumban pont van, időben kettőspont
CTRL rendszerint “erősokszorozó”, azaz megnöveli a másik gomb hatását.
SHIFT mozgás közben kijelöl.

És hogy teljes legyen a kép, íme a korábbi gyorsbillentyűs tippek:
Excel navigációs gyorsbillentyűk
Gyorsítások billentyűzettel

Egyre több esetben merül fel az igény a bárhonnan, bármikor elérhető, gyors adminisztrációs rendszerre. Az értékesítő út közben, vagy ügyfélnél is gyorsan el szeretné érni az adatbázist, vagy a munkatársak több telephelyről szeretnének dolgozni a közös adatbázisba. A vezetői döntésekhez késedelem nélkül, rendezett formában kell adatokhoz jutnunk.

Elterjedt megoldás a távoli asztallal történő bejelentkezés, ez azonban alaphelyzetben nem teszi lehetővé több felhasználó bejelentkezését egy gépre. Így két lehetőség van: minden távol dolgozó munkatárs egy-egy központban levő gépet is lefoglal, vagy komoly összeget kell kifizetnünk az ezt lehetővé tevő szerver licencéért.

Másik egyre jobban elterjedő megoldás a webalkalmazás, azaz weboldalak, amelyeken keresztül adminisztrációs feladatokat tudunk elvégezni.

Tekintsük át a kialakulását!

Eleinte prospektus jellegű weboldalak készültek, amit csak a webmesterek tudtak karbantartani és megalkotni a bonyolultságuk miatt.

Aztán megjelentek a webáruházak, és online katalógusok, amik már adatbázisokkal dolgoztak. Ezek már dinamikus weboldalak voltak, azaz a weboldal a felhasználó számára az adott pillanatban jön létre, az aktuális adatoktól és a felhasználótól függő tartalommal. Pl.: A webáruházban az 500 termékhez nem készítettünk 500 oldalt, hanem csak egyetlen sablont, ami a felhasználó által kiválasztott termék adataival töltődik fel.

Az internetes világban nagyon fontos, hogy a weboldal milyen gyorsan reagál a felhasználó kattintásaira. Elég csak egy olyan oldalra gondolni, ami nagyon lassan töltődik be. Bizony a látogatók jó része bezárja az oldalt. És ha az említett oldalon valamilyen terméket próbálnak eladni, akkor a néhány másodperces várakozás komoly veszteségeket okozhat.

A sebességet alapvetően két fő dolog határozza meg: a letöltési és feltöltési sebesség, valamint a weboldalon alkalmazott technológia.

Ne gondoljuk azt, hogy a sávszélesség mindenhol elég nagy most már, mert például a mobil internet lefedettsége bizonyos földrajzi területeken nagyságrendekkel lassabb.

A technológiára később térnénk ki.

A sebesség sokáig volt akadálya annak, hogy komolyabb “termelési” szerepet kapjanak a webalkalmazások. Gondoljunk csak arra, ha a bankban az ügyintéző egy hihetetlenül lassú programon próbálja rögzíteni a pénz kifizetést… amit az ügyfél végig kell hogy várjon, ezáltal a 3 perces pénz felvét 15 percesre nyúlik.

Vegyünk egy másik példát: A cégvezetés azt szeretné, hogy a területen lévő munkatársak minél kevesebb időt töltsenek az irodában és minél többet az ügyfelekkel. Ezért drága pénzen elkészít egy internetes ügyviteli rendszert, amin keresztül az ügyfelek adatai is elérhetővé válnak.

Ezt követően, a cég üzletkötője így akárhonnan elérheti az adatokat. Majd, például mobil internet kapcsolaton keresztül próbálja elérni a céges weboldalt, hogy az egyik ügyfelet felhívja. A főnök azt kérte, hogy a találkozó után, az adatokat azonnal rögzítse, hogy meglegyen az ügyfél történet. De kinek van kedve ezzel elszórakozni ha egy telefonszám kikereséséhez 10 percre van szükség, illetve néhány mondatot beírása eltart 15 percig… Ennek eredményeképpen a nagy erőfeszítés árán elkészített céges ügyviteli rendszert a kutya sem fogja használni végül. Nem azért mert rossz, hanem mert lassú, és ezért nagyon nehézkes az adat kinyerés és bevitel.

A példa kedvéért, az egyik hazai hírportál kezdőlapjával a böngésző 1,36 Mb adatot töltött le, aminek csak a töredéke a “hasznos tartalom”. A cikk, amit el akarok olvasni ebből kb. 0,06 Mb. A többi pedig a sallang: a képek, a formázás, a flash videók, stb. Persze mindez teszi a megjelenést olyanná amilyen. De az ilyen mértékű adat letöltés újra és újra meg fog történni, ha rákattintok egy másik linkre.

Míg ez megengedhető egy ilyen oldal esetében, addig egy céges weboldal esetén nem előnyös. Egy olyan oldal esetében, amivel pénzt keresünk, illetve amit a cégen belül ügyek és folyamatok adminisztrációjára, nyomkövetésére használunk dolgokat gondot okozhat.
Miért? Mivel erőforrás és sávszélesség igényes. És ha ezek nincsenek meg, akkor a weboldal lassúvá válik. És ha lassúvá válik senki sem használja majd szívesen.

Mit lehet ezzel kapcsolatban tenni?

2005 körül kitaláltak egy technológiát (ajax), ami lehetővé tette azt, hogy ne kelljen az egész oldalt újra és újra letölteni, hanem csak a hasznos tartalom töltődjön újra. Csak az adatok, a szöveg, cikkek, és nem a sok kép, flash és egyéb dekoráció, ami ugyan esztétikussá teszi az oldalt, de az elérést csak lassítja. Ami a fenti példa alapján az eredeti weboldal méretéhez viszonyítva töredéknyi lehet (!!!).

Ezt nevezhetjük annak ami: igazán nagy lépés az internet jobb használhatósága felé. És ez kétségtelenül változást hozott, és a legfőbb okot, ami miatt otthagyják a látogatók a weboldalakat, vagy ami miatt nem lehetett igazán jó és használható internet alapú céges rendszert készíteni – a lassúságot – kezeli.

Ez a technológia azt teszi lehetővé, hogy amikor a felhasználó kattint, és mondjuk egy másik terméket, vagy ügyfél adatait nézné meg, akkor a lehető legkisebb netes forgalom generálásával a rendelkezésre bocsássuk a keresett adatot. És ez szinte azonnali válaszként nyilvánul meg a látogató szemében.

Hová vezet(ett) ez?

A fent említett technológiát felhasználva nem csupán rövid válaszidejű weboldalakat készíthetünk, hanem ténylegesen olyan adminsztrációs programokat is, amelyek böngészőben gyorsan futnak és használhatóak. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy nem kell minden gépre telepíteni külön-külön. Bármelyik operációs rendszeren fut, akár az új iPad-en vagy iPhone-on is. Nem beszélve arról az előnyről, amit az jelent, hogy akárhonnan lehetőség van betekinteni a céges ügyek folyásába, ha rendelkezésre áll internet kapcsolat. És nem kell többé azon aggódni, hogy a területen dolgozó munkatársak nem használják az ügyviteli rendszert, mert az lassú.

Ezt az teszi lehetővé, hogy a böngésző, a weboldalra való megérkezéskor letölti a weboldalt, és ezt követően már csupán az adat utazik. Az adat, ami egyébként a weboldal tartalmának kevesebb mint 5%-a, sőt sok esetben ez csupán az 1% éri el.
Tehát akár 100-100x kevesebb adat letöltésére van szükség, ami miatt a program sokkal gyorsabb és a felhasználó rengeteg időt takarít meg.

Ki használ ilyen programot? Néhány nagyobb példa: OTP, Magyar Rendőrség, Magyar Villamos Művek mellett jó néhány kisebb cég is.

Ez a függvény egy vízválasztó az Excel tudásában.

Állásinterjúk felvételi tesztjénél a körlevélhez hasonlóan ez az egyik sűrűn ellenőrzött/ellenőrzendő ismeret.
Hozzáteszem: Nem véletlenül!

Szükséges, mert valós problémát old meg, amit vagy rengeteg manuális munkával, vagy csak ennél bonyolultabb
függvénykombinációval lehetne kiváltani.

Vízválasztó, mert ez egy relatív bonyolult függvény.

Most nézzük az egyik felhasználási módját, egy késöbbi cikkben pedig kitérek a másik verzióra is.

A példában pontszámok alapján osztályzatokat kerestetünk ki, de ugyanígy lehetne bónuszokat, vagy kedvezményeket is kerestetni.

Az FKeres a függőlegesen keres rövidítése. A 2007-es excelben a “Keresés” függvénycsoportban, a 2003-as excelben a “Mátrix” kategóriában található.

A függvényt az ábrán a C2-es cellába szúrjuk be, mert ide kell megtalálnunk “Most Márió” pontszámához tartozó osztályzatot.

A függvény paraméterei:

Keresési érték: “Most Márió” pontszámát tartalmazó cella, mert ez alapján kerestetünk meg valamit.
Tábla: Ponthatár-Érdemjegy táblázat, melynek első oszlopából a függvény kikeresi a pontszámot és visszaadja a pontszámhoz tartozó értéket. Ezt a hivatkozást rögzítjük, hogy a függvény másolásakor is a megfelelő helyről keressen.
Oszlopszám: A ponthatár-érdemjegy tábla hányadik oszlopából szeretnénk az eredményt kiolvastatni.

A Tartományban_keres-t most üresen hagyjuk.

Miután Kész-et nyomtunk a függvényszerkesztőben, a függvényünket a többi személyhez is lemásoljuk, így mindenkihez megjelenik az osztályzata.
Ha a ponthatár táblázat ponthatárain módosítunk, akkor mindenhol átszámítódnak az osztályzatok is.

Elhelyeztem még egy képet a facebook oldalon a témában. Nézd meg azt is! http://www.facebook.com/hatekonysag

Hamarosan egy nagyon jó hírrel jelentkezem, majd azt követően visszatérünk az FKeres másik felhasználási területére.

Tudom, hogy az ügyfél számára legtöbbször az első adatbázisáról / adatbázis leírásáról van szó, így nehéz lehet megfogalmaznia, hogy mire is van szüksége.

Az igények ismerete nélkül azonban nehéz még időráfordítást és közelítő árat is mondani. Olyan ez, mintha autót szeretnénk venni és a választék egy pár tízezer forintos sérült, régi használt autótól a közel 100 milliós Aston Martinig terjed. Legalább nagyjából látni kell az igényeket, mert kérdezni is csak utána lehet értelmeset.

A jó hír az, hogy az igények meghatározását az alábbi leírás alapján nem nehéz megalkotni.

A legegyszerűbb eset az, amikor a vállalatirányítási rendszerből kapott fájlból kell egy valamilyen felépítésű Excel fájlt, vagy fájlokat készíteni. Ilyenkor elegendő lehet, ha látom a kiindulási fájlt és az egyszer kézzel megformázott végeredményt. Még annyi információ szokott kelleni, hogy a mintafájlhoz képest még mire számíthatok? Több sorra a blokkokon belül? Több blokkra?

Ezt követően már tudom, hogy mekkora ráfordítás megírni egy programot, ami egy gombnyomásra végrehajtja a teljes átalakítási/darabolási/formázási folyamatot.

Nézzük meg mi a teendő akkor, ha egy adatbázisról van szó!
Először is, a jelenleg valahogyan működnek a dolgok. Ennek a leírása az elsődleges feladat!

1. Szövegesen írjuk le az adatbázissal kezelni kívánt folyamatot! Ennél írjuk le az általános szituációt és utána kifejthetjük, hogy milyen esetek fordulhatnak még elő, pl.:  Ügyfél telefonon, e-mailen, vagy faxon eljuttatja hozzánk az ajánlatkérését
   1. Munkatársunk kalkulál egy árat és vállalási határidőt
   2. Munkatársunk elküldi ajánlatát ügyfélnek
   3. Ügyfél visszajelez, hogy megrendeli-e (az ügyfél megrendelésre váró dolgokról jó ha van a munkatársnak listája, hogy érdeklődni tudjon ügyfélnél)
   4. Ha megrendelte, akkor …
2. Ha vannak munkalapjaink, akkor érdemes elővenni néhány kitöltöttet, ezeket bescannelni (vagy digitális fényképezőgéppel/telefonnal lefotózni) és a következő információkat szövegesen leírni:
   1. Melyik munkalap melyik lépéshez / lépésekhez tartozik?
   2. A munkalapnak melyik mezőjébe milyen jellegű adat kerülhet (szöveg, egész szám, tört szám, dátum)? Ezért is jó a kitöltött munkalap, mert abból már ezek többnyire lászanak. Fontos tudni, hogy az adatbázisokban az adattípusok eléggé szigorúak, azaz ha az egyik mező dátum, akkor oda nem tudok hozzávetőleges dátumot (pl.: 2010 augusztus), vagy szöveges leírást írni.
   3. Azt kell még láttatni még, hogy melyek azok a pontok, amit ha egy egyszerű táblázat egy sorába szeretnék beírni, akkor hol szeretnénk kettéválasztani azt az 1 sort, azaz hol kellhet beírnom egy mezőbe több adatot. Pl.: Egy munkalapra több gép javítását és hozzájuk a felhasznált alkatrészeket rögzítenénk.
   4. Mindegyik munkalaphoz írjuk fel, hogy mi alapján szeretnénk utána visszakeresni! pl.: munkalapszám, ügyfélnév, géptípus, felhasznált alkatrész.
3. Ha a jelenlegi folyamatban Excel fájlokat használunk, akkor azokból szintén érdemes pár soros mintaadatot tartalmazó táblázatot készíteni és az előbb leírt tudnivalókat hozzáírni.
4. Ha szeretnénk listákat látni, akkor tudnom kell, hogy melyik listában milyen oszlopok (mezők) látszódjanak. Pl.: Kifizetetlen számlák listán: ügyfél neve, kiállítás dátuma, fizetési határidő, nettó összeg, eddig mennyit törlesztett, mikor törlesztett legutóbb, mennyivel tartozik még.
5. Az elkészítendő jelentésekről írtam korábban egy részletes leírást: http://www.hatekonysag.hu/blog/kimutatas-jelentes-egyertelmu-egyszeru-megfogalmazasa.htm

Nagyon fontos jellemző a felhasználók száma és az, hogy ők mind helyi hálózaton használnák, vagy távolról is hozzá kell férni az adatokhoz.

A gépek korszerűsége szintén lényeges szempont. Milyen operációs rendszer és Office verzió van rajtuk, mennyi memória van bennük, mekkora a képernyőfelbontásuk.

Ha valamilyen tenyérszámítógéppel, vagy okostelefonnal is szeretnénk használni, arra is van lehetőség, de ezt is előre ismernünk kell.

Még ezek után is előfordulhatnak kérdések, ezért kontaktinformációk megadása célszerű, hogy kérdezni lehessen.

A körlevél nemcsak levél lehet, ne legyünk annyira szögletesek!

A dolog akkor kerek, ha beleveszünk mindenféle sablonos dokumentumot, amiben pár adat változik. pl. egyen-szerződéseket, adatlapokat stb.

Ez mind körlevél és többször tapasztaltam, hogy mikor megmutatom, kerekednek a szemek és csillognak a tekintetek.

Hogyan is néz ki a történet?

Adott egy dokumentum, amiből sok hasonlót kell megcsinálnod. Csak az adatok változnak benne. Ez lesz a körlevél alap.

Szerencsés esetben van egy táblázatod, vagy adatbázisod azokkal az adatokkal, amiket be szeretnél helyettesíteni a dokumentumodba. Hívjuk ezt csak adatfájlnak. Ha nincs ilyened, akkor érdemes létrehoznod, mert a táblázat utána rendezhető, szűrhető is marad.

Az eredmény / happy end pedig egy olyan dokumentum, aminek a sok-sok lapja ki van töltve megfelelően.

Most hogy ismered a hozzávalókat és látod milyen finom lesz a végére: Lássuk a receptet!

A lépések a 2003-as verzióval:

1. Megnyitod azt a Word dokumentumot, ami alapján létre szeretnéd hozni a doksikat.
2. Elindítod a körlevél varázslót (Eszközök / Levelezés / Körlevél)
3. Levél típus kiválasztása.
4. Beállítod, hogy ez a megnyitott doksid legyen a körlevél alap
5. Kiválasztod az adatfájlt, amiben a táblázatod van
6. Beilleszted a táblázat mezőit a körlevél megfelelő pontjaira
   (KörlevéSajnos itt látszik, hogy a Microsoft szeretné a kört négyszögesíteni)
7. Elmented a dokumentumodat.
8. Egyesíted az eredményt egy új dokumentumba
9. Átnézed és elmented az új dokumentumodat.

A 2007-es verzióval a lépések kicsit még egyszerűbbek, íme:

Ugye ez akár a gyorsan finomat sorozatban is megállná a helyét, mert az elkészítése a hozzávalók megléte esetén csak pár perc?

Ha tetszett, tedd meg a lépéseket, hogy ismerőseid is megismerhessék ezt! Oszd meg facebook-on, iwiw-en, twitteren!

BUÉK!

A verzióváltás 2003-as office-ról 2007-esre sokaknak még az Y2K problémánál is rázósabb.

Íme pár segédlet, amit letölthetsz a gépedre és bármikor elindítva megnézheted, hova került át a funkció:

Excel: http://office.microsoft.com/hu-hu/excel/HA101491511038.aspx

A blogom e-mail értesítőjére feliratkozottak kapnak hozzá egy 24 oldalas nyomtatható verziót is.

PowerPoint: http://office.microsoft.com/hu-hu/powerpoint/HA101490761038.aspx

Word: http://office.microsoft.com/hu-hu/word/HA100744321038.aspx

Outlook: http://office.microsoft.com/hu-hu/outlook/HA102221621038.aspx

Access: http://office.microsoft.com/hu-hu/access/HA102388991038.aspx

Kicsit félve jegyzem meg, hogy az évváltások nekem mindig problémásak, még az MMX-edik évben is.
- papírnaptár lapozási gondok – nincs benne a 13. hónap
- a dátumot még hetekig elírom…

És persze BUÉK minden kedves olvasónak!

Új évre való tekintettel elkészítettem a David Seah naptár 2010-es verzióját is. Itt írtam róla korábban és innen tudod letölteni: http://www.hatekonysag.hu/letoltes/compact-calendar-2010-hu.xls

Az élményt a kommunikáció adja a barátaiddal, ezt segíti elő és támogatja minden módon.

Aki már ráérzett az ízére, az tudja miről beszélek, aki még nem, az most megérezheti.

Készítettem egy rövid, ingyenes útmutatót, hogy megismerhesd a lehetőségeket
és könnyebben eligazodj a menük között. Innen tudod letölteni: http://www.hatekonysag.hu/letoltes/facebook_utmutato.pdf

A facebook olyan, mint egy buli helyszín, a körülmények meg vannak teremtve a szórakozáshoz és vannak akik már pörögnek is a parketten, de vannak akik még csak ülnek és várnak…

Remélem úgy fog működni ez az útmutató, hogy a korábban szótlan, tétlen tagok is megnyílnak és megteszik első lépéseiket.

Segítsetek benne, hogy ez megtörténhessen!

Ne gondold, hogy ez egy újabb iwiw! Az iwiw olyan mint a telefonkönyv, a facebook olyan mint a telefon. A facebook-on több kommunikáció van a barátaiddal egy hét alatt, mint iwiw-en egy év alatt.

A Hatékonyság Blog oldalát itt találjátok a facebookon: http://www.facebook.com/hatekonysag, engem pedig itt: http://www.facebook.com/zoltan.till

A PDF fájl megnyitásához bármilyen PDF olvasó szoftvert használhatsz, pl. Adobe Reader, vagy az általam favorizált PDF XChange Viewer

ui: a blog továbbra is főleg Excelről és irodai szoftverekről fog szólni, ez csak egy kis kitérő volt.