Most egy újdonsággal jelentkezem, hogy még kézzelfoghatóbb legyen, milyen varázslatokat szoktam végrehajtani.

Egy egyszerű példán mutatom be, hogy a vállalatirányítási információs rendszerből kapott adatokat hogyan lehet megfelelően átalakítani a további használathoz.

Leírom benne, hogy melyik eszközt miért használom, illetve képeket mutatok az adatátalakítás folyamatáról.

Az esettanulmányt fekvő elrendezésben alkottam meg, hogy az monitor elrendezéséhez igazodjon és jól olvasható maradjon.

Az esettanulmányt innen tudod letölteni PDF formátumban (253 KB).

Észrevételedet a hozzászólások között várom.

Egyre több esetben merül fel az igény a bárhonnan, bármikor elérhető, gyors adminisztrációs rendszerre. Az értékesítő út közben, vagy ügyfélnél is gyorsan el szeretné érni az adatbázist, vagy a munkatársak több telephelyről szeretnének dolgozni a közös adatbázisba. A vezetői döntésekhez késedelem nélkül, rendezett formában kell adatokhoz jutnunk.

Elterjedt megoldás a távoli asztallal történő bejelentkezés, ez azonban alaphelyzetben nem teszi lehetővé több felhasználó bejelentkezését egy gépre. Így két lehetőség van: minden távol dolgozó munkatárs egy-egy központban levő gépet is lefoglal, vagy komoly összeget kell kifizetnünk az ezt lehetővé tevő szerver licencéért.

Másik egyre jobban elterjedő megoldás a webalkalmazás, azaz weboldalak, amelyeken keresztül adminisztrációs feladatokat tudunk elvégezni.

Tekintsük át a kialakulását!

Eleinte prospektus jellegű weboldalak készültek, amit csak a webmesterek tudtak karbantartani és megalkotni a bonyolultságuk miatt.

Aztán megjelentek a webáruházak, és online katalógusok, amik már adatbázisokkal dolgoztak. Ezek már dinamikus weboldalak voltak, azaz a weboldal a felhasználó számára az adott pillanatban jön létre, az aktuális adatoktól és a felhasználótól függő tartalommal. Pl.: A webáruházban az 500 termékhez nem készítettünk 500 oldalt, hanem csak egyetlen sablont, ami a felhasználó által kiválasztott termék adataival töltődik fel.

Az internetes világban nagyon fontos, hogy a weboldal milyen gyorsan reagál a felhasználó kattintásaira. Elég csak egy olyan oldalra gondolni, ami nagyon lassan töltődik be. Bizony a látogatók jó része bezárja az oldalt. És ha az említett oldalon valamilyen terméket próbálnak eladni, akkor a néhány másodperces várakozás komoly veszteségeket okozhat.

A sebességet alapvetően két fő dolog határozza meg: a letöltési és feltöltési sebesség, valamint a weboldalon alkalmazott technológia.

Ne gondoljuk azt, hogy a sávszélesség mindenhol elég nagy most már, mert például a mobil internet lefedettsége bizonyos földrajzi területeken nagyságrendekkel lassabb.

A technológiára később térnénk ki.

A sebesség sokáig volt akadálya annak, hogy komolyabb “termelési” szerepet kapjanak a webalkalmazások. Gondoljunk csak arra, ha a bankban az ügyintéző egy hihetetlenül lassú programon próbálja rögzíteni a pénz kifizetést… amit az ügyfél végig kell hogy várjon, ezáltal a 3 perces pénz felvét 15 percesre nyúlik.

Vegyünk egy másik példát: A cégvezetés azt szeretné, hogy a területen lévő munkatársak minél kevesebb időt töltsenek az irodában és minél többet az ügyfelekkel. Ezért drága pénzen elkészít egy internetes ügyviteli rendszert, amin keresztül az ügyfelek adatai is elérhetővé válnak.

Ezt követően, a cég üzletkötője így akárhonnan elérheti az adatokat. Majd, például mobil internet kapcsolaton keresztül próbálja elérni a céges weboldalt, hogy az egyik ügyfelet felhívja. A főnök azt kérte, hogy a találkozó után, az adatokat azonnal rögzítse, hogy meglegyen az ügyfél történet. De kinek van kedve ezzel elszórakozni ha egy telefonszám kikereséséhez 10 percre van szükség, illetve néhány mondatot beírása eltart 15 percig… Ennek eredményeképpen a nagy erőfeszítés árán elkészített céges ügyviteli rendszert a kutya sem fogja használni végül. Nem azért mert rossz, hanem mert lassú, és ezért nagyon nehézkes az adat kinyerés és bevitel.

A példa kedvéért, az egyik hazai hírportál kezdőlapjával a böngésző 1,36 Mb adatot töltött le, aminek csak a töredéke a “hasznos tartalom”. A cikk, amit el akarok olvasni ebből kb. 0,06 Mb. A többi pedig a sallang: a képek, a formázás, a flash videók, stb. Persze mindez teszi a megjelenést olyanná amilyen. De az ilyen mértékű adat letöltés újra és újra meg fog történni, ha rákattintok egy másik linkre.

Míg ez megengedhető egy ilyen oldal esetében, addig egy céges weboldal esetén nem előnyös. Egy olyan oldal esetében, amivel pénzt keresünk, illetve amit a cégen belül ügyek és folyamatok adminisztrációjára, nyomkövetésére használunk dolgokat gondot okozhat.
Miért? Mivel erőforrás és sávszélesség igényes. És ha ezek nincsenek meg, akkor a weboldal lassúvá válik. És ha lassúvá válik senki sem használja majd szívesen.

Mit lehet ezzel kapcsolatban tenni?

2005 körül kitaláltak egy technológiát (ajax), ami lehetővé tette azt, hogy ne kelljen az egész oldalt újra és újra letölteni, hanem csak a hasznos tartalom töltődjön újra. Csak az adatok, a szöveg, cikkek, és nem a sok kép, flash és egyéb dekoráció, ami ugyan esztétikussá teszi az oldalt, de az elérést csak lassítja. Ami a fenti példa alapján az eredeti weboldal méretéhez viszonyítva töredéknyi lehet (!!!).

Ezt nevezhetjük annak ami: igazán nagy lépés az internet jobb használhatósága felé. És ez kétségtelenül változást hozott, és a legfőbb okot, ami miatt otthagyják a látogatók a weboldalakat, vagy ami miatt nem lehetett igazán jó és használható internet alapú céges rendszert készíteni – a lassúságot – kezeli.

Ez a technológia azt teszi lehetővé, hogy amikor a felhasználó kattint, és mondjuk egy másik terméket, vagy ügyfél adatait nézné meg, akkor a lehető legkisebb netes forgalom generálásával a rendelkezésre bocsássuk a keresett adatot. És ez szinte azonnali válaszként nyilvánul meg a látogató szemében.

Hová vezet(ett) ez?

A fent említett technológiát felhasználva nem csupán rövid válaszidejű weboldalakat készíthetünk, hanem ténylegesen olyan adminsztrációs programokat is, amelyek böngészőben gyorsan futnak és használhatóak. Ennek nyilvánvaló előnye, hogy nem kell minden gépre telepíteni külön-külön. Bármelyik operációs rendszeren fut, akár az új iPad-en vagy iPhone-on is. Nem beszélve arról az előnyről, amit az jelent, hogy akárhonnan lehetőség van betekinteni a céges ügyek folyásába, ha rendelkezésre áll internet kapcsolat. És nem kell többé azon aggódni, hogy a területen dolgozó munkatársak nem használják az ügyviteli rendszert, mert az lassú.

Ezt az teszi lehetővé, hogy a böngésző, a weboldalra való megérkezéskor letölti a weboldalt, és ezt követően már csupán az adat utazik. Az adat, ami egyébként a weboldal tartalmának kevesebb mint 5%-a, sőt sok esetben ez csupán az 1% éri el.
Tehát akár 100-100x kevesebb adat letöltésére van szükség, ami miatt a program sokkal gyorsabb és a felhasználó rengeteg időt takarít meg.

Ki használ ilyen programot? Néhány nagyobb példa: OTP, Magyar Rendőrség, Magyar Villamos Művek mellett jó néhány kisebb cég is.

Tudom, hogy az ügyfél számára legtöbbször az első adatbázisáról / adatbázis leírásáról van szó, így nehéz lehet megfogalmaznia, hogy mire is van szüksége.

Az igények ismerete nélkül azonban nehéz még időráfordítást és közelítő árat is mondani. Olyan ez, mintha autót szeretnénk venni és a választék egy pár tízezer forintos sérült, régi használt autótól a közel 100 milliós Aston Martinig terjed. Legalább nagyjából látni kell az igényeket, mert kérdezni is csak utána lehet értelmeset.

A jó hír az, hogy az igények meghatározását az alábbi leírás alapján nem nehéz megalkotni.

A legegyszerűbb eset az, amikor a vállalatirányítási rendszerből kapott fájlból kell egy valamilyen felépítésű Excel fájlt, vagy fájlokat készíteni. Ilyenkor elegendő lehet, ha látom a kiindulási fájlt és az egyszer kézzel megformázott végeredményt. Még annyi információ szokott kelleni, hogy a mintafájlhoz képest még mire számíthatok? Több sorra a blokkokon belül? Több blokkra?

Ezt követően már tudom, hogy mekkora ráfordítás megírni egy programot, ami egy gombnyomásra végrehajtja a teljes átalakítási/darabolási/formázási folyamatot.

Nézzük meg mi a teendő akkor, ha egy adatbázisról van szó!
Először is, a jelenleg valahogyan működnek a dolgok. Ennek a leírása az elsődleges feladat!

1. Szövegesen írjuk le az adatbázissal kezelni kívánt folyamatot! Ennél írjuk le az általános szituációt és utána kifejthetjük, hogy milyen esetek fordulhatnak még elő, pl.:  Ügyfél telefonon, e-mailen, vagy faxon eljuttatja hozzánk az ajánlatkérését
   1. Munkatársunk kalkulál egy árat és vállalási határidőt
   2. Munkatársunk elküldi ajánlatát ügyfélnek
   3. Ügyfél visszajelez, hogy megrendeli-e (az ügyfél megrendelésre váró dolgokról jó ha van a munkatársnak listája, hogy érdeklődni tudjon ügyfélnél)
   4. Ha megrendelte, akkor …
2. Ha vannak munkalapjaink, akkor érdemes elővenni néhány kitöltöttet, ezeket bescannelni (vagy digitális fényképezőgéppel/telefonnal lefotózni) és a következő információkat szövegesen leírni:
   1. Melyik munkalap melyik lépéshez / lépésekhez tartozik?
   2. A munkalapnak melyik mezőjébe milyen jellegű adat kerülhet (szöveg, egész szám, tört szám, dátum)? Ezért is jó a kitöltött munkalap, mert abból már ezek többnyire lászanak. Fontos tudni, hogy az adatbázisokban az adattípusok eléggé szigorúak, azaz ha az egyik mező dátum, akkor oda nem tudok hozzávetőleges dátumot (pl.: 2010 augusztus), vagy szöveges leírást írni.
   3. Azt kell még láttatni még, hogy melyek azok a pontok, amit ha egy egyszerű táblázat egy sorába szeretnék beírni, akkor hol szeretnénk kettéválasztani azt az 1 sort, azaz hol kellhet beírnom egy mezőbe több adatot. Pl.: Egy munkalapra több gép javítását és hozzájuk a felhasznált alkatrészeket rögzítenénk.
   4. Mindegyik munkalaphoz írjuk fel, hogy mi alapján szeretnénk utána visszakeresni! pl.: munkalapszám, ügyfélnév, géptípus, felhasznált alkatrész.
3. Ha a jelenlegi folyamatban Excel fájlokat használunk, akkor azokból szintén érdemes pár soros mintaadatot tartalmazó táblázatot készíteni és az előbb leírt tudnivalókat hozzáírni.
4. Ha szeretnénk listákat látni, akkor tudnom kell, hogy melyik listában milyen oszlopok (mezők) látszódjanak. Pl.: Kifizetetlen számlák listán: ügyfél neve, kiállítás dátuma, fizetési határidő, nettó összeg, eddig mennyit törlesztett, mikor törlesztett legutóbb, mennyivel tartozik még.
5. Az elkészítendő jelentésekről írtam korábban egy részletes leírást: http://www.hatekonysag.hu/blog/kimutatas-jelentes-egyertelmu-egyszeru-megfogalmazasa.htm

Nagyon fontos jellemző a felhasználók száma és az, hogy ők mind helyi hálózaton használnák, vagy távolról is hozzá kell férni az adatokhoz.

A gépek korszerűsége szintén lényeges szempont. Milyen operációs rendszer és Office verzió van rajtuk, mennyi memória van bennük, mekkora a képernyőfelbontásuk.

Ha valamilyen tenyérszámítógéppel, vagy okostelefonnal is szeretnénk használni, arra is van lehetőség, de ezt is előre ismernünk kell.

Még ezek után is előfordulhatnak kérdések, ezért kontaktinformációk megadása célszerű, hogy kérdezni lehessen.

Vidi Rita nemrég kiváló interjút készített http://www.viruskommando.hu/blog/virusvedelem/nem-hasznalok-virusirtot/ néhány biztonsági szakemberrel és profi felhasználókkal, akik nem használnak vírusirtót.

Kockáztatunk. Én is, pedig közeli jóbarátom nemrég fél milla feletti ajánlatot kapott Kürt Zrt-től adat visszaállításra.

Milyen gyakran csinálsz biztonsági mentéseket?

Védve vannak az adataid laptop ellopása, winchester megrongálódása esetére is? Magyarul: Ugyanoda készíted a biztonsági másolatot is?

Amiért egyáltalán szóba mertem hozni a témát, mert megismertem egy kiváló eszközt Dobó Mátyás http://doransky.hu/?p=1789 blogjáról, ami megoldja ezt

Ez egy fájdalom és strapamentes biztonsági mentés készítő.
Főleg kis cégeknek, szabadúszóknak, távmunkában, laptopon dolgozóknak, magánembereknek praktikus.

Úgy működik, hogy regisztrálok ingyenesen és kapok egy tárhelyet, ahova menti a fájljaim másolatát.

A gépemen fut egy kis program, ami ellenőrzi, hogy mikor módosítottam valamelyik fájlon és ha azt bezártam, akkor automatikusan felmásolja az aktuális verziót a tárhelyre is.

Így lesz belőle egy másolat ott. Valójában minden verzióját megőrzi, azaz ha bármi miatt megsérül a fájlom, akkor a tárhelyen megvan az előző verziója is.

Több gépet használok és mivel ez a program mindegyiken rajta van, így a gépeim között szinkronizálást is végez.

Több munkatársammal szintén így osztok meg fájlokat. Módosíthat benne mindegyikőnk.

Mindez ingyenesen 2 GB tárhellyel. Ha erről a linkről regisztrálsz: http://db.tt/p06GsE1X , akkor ezen felül még 250 MB-ot kapsz hozzá.

Céges szinten a biztonsági mentésekre szokott lenni megoldás, de érdemes lehet rákérdezned rendszergazdától, hogy mennyi időnként készülnek nálatok biztonági mentések és melyik mappák kerülnek mentésre.

Nemrég egy új ügyfél Longwood és a Dun & Bradstreet cégadatbázisát fésültem össze és felmerült egy érdekes helyzet.

Főleg kisvállalkozásoknál fordul elő, hogy ügyfélnyilvántartásra (és kapcsolattartásra) nem megfelelő eszközt használnak, vagy még rosszabb, ha semmilyen eszközük nincs rá.

Ez kritikus pont a cég működésében.

A következő 4 perces videón bemutatom, hogy mi is a különbség egy Excel és egy Access adatbázis között, és hogy mi az a minimális funkcionalitás, amit egy ügyfélnyilvántartónak tudnia kell:

Ha a videó nem jelenne meg, akkor itt tudod megtekinteni: http://www.vimeo.com/1441647

Ez nem egy teljes CRM (Customer Relationship Management – Ügyfélkapcsolat menedzsment) rendszer, hanem annak a legfőbb funkciója, amivel megoldható az ügyféltörténet és a hozzájuk kapcsolódó teendők kezelése.

A példa alapján remélem átment, hogy ez nemcsak ügyféladatbázisra, hanem bármely más adatbázisra is alkalmas. Az adatbázis további funkciói olyan dolgokat tesznek lehetővé, amit excelben nem lehet, vagy nagyon körülményes megoldani.

Ne szenvedj kusza adatokkal, elkallódó információkkal! Hívj! 70-411-45-47

Úgy látom, egy kis malőr történt, az e-mail értesítőre feliratkozottaknál nem jelent meg a link a videóhoz és a letölthető fájlhoz. Ebben javítottam, bocs.

Nemrég egy Excel oktatásra készülve ismét átnéztem 1-2 funkciót és belelkesültem tőlük.

A főiskolai/egyetemi – előadásokon/gyakorlatokon az ilyen funkciókat a diákok nagy része nem megérti, hanem megutálja. Az eszköz zseniális, de a tálalás borzalmas.

Legutóbbi oktatásomon (igen, vállalok oktatásokat, konferenciákat és szaktanácsadást is) a nemzetközi pénzügyi cégnél dolgozó hallgatók is odáig voltak tőle, ezért gondoltam megosztom veled.

Hogy valami haszna és tétje is legyen a dolognak, hasznos példán mutatnám be: egy fizetés kalkulátoron, melyet a www.fairconto.hu oldalról töltöttem le.

A videóban részletesen bemutatom, de előtte pár szó ezekről az eszközökről:

Célértékkeresés
Lelőhelye: Eszközök/Célértékkeresés…

Magyarországon van egy – most már egyszerűsödő, de még így is – túlbonyolított fizetési/adózási rendszer, amin visszafelé számolni nehéz feladat.
Állásra jelentkező megmondja, hogy mennyi nettót szeretne keresni, excel nélkül pedig csak közelíteni tudunk a nettó bruttójához.

Ezt teszi meg helyettünk a cél-érték-keresés: Végeredményhez keres kiinduló adatot.

“Mi lenne, ha”… elemzés adattáblával
Lelőhelye: Adatok/Adattábla…

Ha van egy nagy gonddal összeállított táblázatunk (pl. ez a fizu kalkulátor), akkor lehet, hogy érdekelne többféle összeggel is a számítás.

Ez valamennyi előkészületet igényel, de megéri!

Az oktatóvideóban erre is kitérünk:

Akinek a videó nem jelent meg, az kattintson ide: www.hatekonysag.hu/blog/
Remélem tetszett. Várom hozzászólásod, értékelésed a fenti linkre.

Az bérteszt excel fájl eredeti változata innen tölthető le: http://www.fairconto.hu/20080101-BerTeszt.xls

Ha még nem tetted volna, a weblap jobb felső részen iratkozz fel az e-mail értesítőre!

David Seah nem elégedett meg a szokásos naptár szerkezettel. Helyette alkotott egy használhatót.

Nagyszerűsége abból áll, hogy nem töri az időt hónapokra, hanem meghagyja az egymás utáni napokat, így már átláthatod:

• mikor-mennyi idő áll még rendelkezésre,
• mikorra tudsz elkészülni valamivel és
• mindezt egy tömör formában, ahol
• még helyed is van a megjegyzéseink beírására.

Más megközelítés, ezért még ha elégedett is vagy a jelenlegi projekt kezelő rendszereddel, nézd meg ezt! Ha tudsz angolul, látogasd meg Dave oldalát, érdekes gondolkodásmódot ismerhetsz meg.

A kompakt naptár így néz ki használat közben:

Mivel közeleg 2008, úgy döntöttem elkészítem a magyar verziót excelben.

Töltsétek le innen: Kompakt Naptár 2008 – David Seah – Compact Calendar Hungarian

Meddig terjed az excel és hol kezdődik az áttekinthetetlenség?

Félelmetes méretű egymásra hivatkozó excel fájl gyűjteményeket látok munkám során.

Valamikor egy-két funkcióra jöttek létre, majd az “evolúció” a használhatóság határára juttatta.

Miért is gond ez az egész?

• Ha egy kiinduló helyen módosítunk egy adatot, vajon tudjuk, hogy hol kell frissítenünk ezután?
• Bízhatunk-e benne, hogy minden fájlon végigment a frissítés?
• Dokumentáltságuk többnyire hagy kívánni valót maga után, ezért az első új munkatárs, akire rábízzuk, véletlenül bebizonyítja, hogy itt bizony van hibalehetőség bőven és tönkretehet dolgokat.

Egy tesztkérdés jut eszembe az ilyen táblázatrendszerekről:

Mire használja a flexet?

1. A mit? 0 pont
2. Csiszolás, vágás. 5 pont
3. Csiszolás, vágás, kenyérszeletelés, konzervnyitás, fogkő eltávolítás, manikűr-pedikűr, barkónyírás. 10 pont

Vannak barkácsoló típusú emberek Gyakran nagyon ügyesek, szinte mindenre gondolnak és autodidakta módon beletanulnak a szakmába. Csak hát ugyanúgy, ahogy a fogkő eltávolításra nem a flex a legjobb eszköz, ugyanígy az excel sem alkalmas mindenre.

Egy másik kedvenc tesztkérdésem:

Mit tesz, ha csöpög a csap?

1. Pánikba esem és szerelőt hívok. 0 pont
2. Elzárom. 5 pont
3. Leflexelem a sarokszelepet, majd hogy megtaláljam a rejtett hibát, villanyvésővel végigbontom a falban a vízvezeték csövet, alkatrészeire szedem a bojlert, markolóval kibontom a ház vízbekötését, végül kihívom a szerelőt, aki elzárja a csapot. 10 pont

Nagyon túl lehet komplikálni dolgokat Ha veszélyes vizeken járunk, inkább forduljunk szakemberhez.

Mi a megoldás, ha magunkra ismertünk:

• Dokumentáljuk a rendszerünket.
• Hívjunk adatbázis-fejlesztéssel-tervezéssel foglalkozó szakembert, amíg nem késő. (http://www.hatekonysag.hu/adatbazis_fejlesztes.php)

Az Excelt sokan használják és szinte mindenki megüti vele előbb-utóbb kisebb-nagyobb mértékben a bokáját.

Néhány megrázó történet, hogy mire képes az ember egy táblázatkezelővel: http://www.eusprig.org/stories.htm.

Ilyen magyar nyelvű oldal nincs, mert mi természetesen nem követünk el ilyen hibákat

Az excel egy rugalmas és jól használható eszköz, rengeteg lehetőséggel (és hibalehetőséggel).

A veszélyét a módszertan hiánya adja hozzá. Nem megy át tervezésen, tesztelésen, auditáláson. “Csak ess neki” módszerrel összedobják és a gyanú se merül fel bennük, hogy esetleg hibázhat. Azaz az excel a felhasználóval együtt veszélyes igazán

A megoldás az, ha a kritikus számításokat ellátó munkafüzetet vagy nagyon alaposan ellenőrizzük, teszteljük, majd levédjük, vagy elkészítését és védelmét excellel foglalkozó szakemberre bízzuk.

Kritikus adatok (pl. ügyféladatok) hasonlóan veszélyesek excelben.
Itt a véletlen sorbarendezések tehetnek tönkre egy címlistát, pl. ha a cégneveket sorba tettük, de vele a címek nem mozdultak…

A címlistákra a megoldás egy adatbáziskezelő rendszer, vagy méginkább célravezető “ügyfélkapcsolat menedzsment – CRM (Customer Relationship Management)” rendszerek használata.

Adatbázisokról bővebben itt: Adatbázisról érthetően

CRM rendszerről bővebben itt: Leírás a CRM-ről és a CRM rendszerről

A projekt egyszerűen megfogalmazva: A napi rutintól eltérő egyedi, innovatív folyamat, mely több lépésből áll.

A Projekt menedzsment szoftver egy eszköz, ami segít megtervezni, koordinálni, végrehajtatni és elemezni projektjeinket.
A tények hatására bekövetkező változásokhoz lehet igazítani a tervünket, így az mindig aktuális állapotban tartható.

Egyik ilyen szoftver a Microsoft Project

Néhány kép kedvcsinálóként:

Gantt diagram, melyen időskálán látszanak a lépések:

Nyomonkövetési Gantt diagram, melyen összevethetők a tervadatok a tényekkel:

Az ilyen rendszerek bevezetése is egy projekt (oktatást, projekt szabályzatok kialakítását, esetenként testreszabást igényel).
A szervezeti projekt-kultúra és a szoftver biztos ismerete nélkül nem aknáznánk ki kellőképpen.
Az MS Project egy összetett eszköz, ami hasznos lehet, de csak ha ismerjük a működését, funkcióit és használatának fortélyait.

A Microsoft Project 2002-es (XP) verziótól kezdve sokkal felhasználóbarátabb, a 2003-as verzióval kezdődően pedig már magyar nyelven is elérhető.

Vannak helyek, ahol csak a projekt menedzser használja és rögzíti az adatokat, a projekttagok pedig csak nyomtatott formában találkoznak az ütemtervel, de a szoftverrel megoldható, hogy a munkatársak internet böngészőn keresztül rögzítsék saját gépükön:

• a feladataik teljesülését-haladását, időráfordításukat
• a felmerült kockázatokat, problémákat
• kioszthassanak feladatokat stb.

A további kérdésekben állok rendelkezésetekre…