Mivel az előző kompakt naptár cikkemre sokan a Dávid naptárat keresve bukkantak rá, ezért hogy ne okozzak csalódást és mert közben megtudtam az elérhetőségét, megírom neked /Sehol nem láttam még online ezt a címet, ezért kincs./
Dávid Mihály
4400 Nyíregyháza, Ószőlő út 172.
tel.: 06-42-403-532
Dávid Mihállyal készült interjút itt olvashatsz.
Praktikus szabadtéri események, nyaralások, tetőfelújítás, esküvők ütemezésére.
Nem ellenőríztem, hogy a média “esőcsinálóinak jóslatai”, vagy az ő kalendáriuma pontosabb, viszont egész éves előrejelzést csinál, ami nem hátrány
36 éve van már naptára és ezalatt neve is lett a szakmában.
Viszonyítási alapként Dávid Mihály 2008-as időjárás-előrejelző naptára 480 Ft-os áron volt megrendelhető tőle, az új verzió árát nem tudom.
Ha felkeresed, hivatkozz rám. Kiváncsi vagyok megkeres-e, mikor érdeklődők ezrei rohamozzák meg
A harmadik naptár meglepetés csak azoknak, akik fel vannak iratkozva e-mail értesítőre.
(Ha most feliratkozol, akkor is megkapod.)
Időnként belefutok olyan szemléltetési feladatokba, amikor túl sok az adat ahhoz, hogy akár egy egész képernyős és/vagy egész oldalas diagramon elférhetne.
Minap is volt egy ilyen, mikor több száz madár egész évben történt befogásait kellett ábrázolni. Aki rugalmatlanul gondolkozik és/vagy nem ismeri eléggé az excelt, az hajlamos ezt lehetetlennek gondolni.
Van erre egy trükköm: Nem diagrammal oldom meg.
Ideális eszköz erre a feltételes formázás. A feltételes formázással színezett cellák rajzolják ki a diagramot. Sok képernyős diagramok is létrehozhatók vele. Persze vannak korlátai ennek a megoldásnak is. Többek között a rendelkezésre álló oszlopok száma és hogy ezzel nem minden diagramtípus valósítható meg
(amire biztosan használható: sávdiagram, oszlopdiagram, pontdiagram, gantt diagram).
Alapszinten előző bejegyzésben írtam már a feltételes formázásról, haladóbb szinten pedig ezután fogok.
Így néz ki egy óriásdiagram:
Tettem rá pár apróságot a jobb áttekinthetőségért, olvashatóságért:
10 soronként, 10 oszloponként segédvonalakat.
trükkös fejlécet, hogy olvasható maradjon minden adat a kicsinyítés ellenére is
nagyítót
Microchart akkor jó, ha több kisméretű diagramot szeretnénk használni.
A microchart olyan, mint egy versenyautó, nincs rajta semmi, ami nem kell a céljához.
A diagramot is lecsupaszítjuk (levehető róla a jelmagyarázat, címsor, adattábla, értéktengely, kategóriatengely feliratai) és így már kis méretűre összepréselhető.
Így néz ki egy külön excel kiegészítők nélkül megvalósítható microchart:
A microchart-ok egy-egy cellába kerülnek, így nagyon kis helyet foglalnak és igazából csak a trendeket, eloszlásokat hivatott szemléltetni, mellette adattáblában ábrázolhatjuk a konkrét értékeket.
Főleg kisvállalkozásoknál fordul elő, hogy ügyfélnyilvántartásra (és kapcsolattartásra) nem megfelelő eszközt használnak, vagy még rosszabb, ha semmilyen eszközük nincs rá.
Ez kritikus pont a cég működésében.
A következő 4 perces videón bemutatom, hogy mi is a különbség egy Excel és egy Access adatbázis között, és hogy mi az a minimális funkcionalitás, amit egy ügyfélnyilvántartónak tudnia kell:
A példa alapján remélem átment, hogy ez nemcsak ügyféladatbázisra, hanem bármely más adatbázisra is alkalmas. Az adatbázis további funkciói olyan dolgokat tesznek lehetővé, amit excelben nem lehet, vagy nagyon körülményes megoldani.
Ne szenvedj kusza adatokkal, elkallódó információkkal! Hívj! 70-411-45-47
Ha egy másik program adatait olvassuk be, vagy másolunk egy weboldalról excelbe, akkor előfordulhat, hogy számnak látszó értékeinkkel az excel nem jól, vagy egyáltalán nem számol.
Fehér holló gyakoriságú? Dehogy, pl. egyik telefontársaság hívásrészletezőjében is összegezhetetlenek az összegek.
Rendezésnél még rákérdez a program, hogy “Számként kezeljünk mindent, ami számnak látszik?”
Bár függvények használatánál is megtenné!
Adott egy lapunk, amin egyes cellák bal felső sarkaiban kis zöld háromszögek jelzik, hogy valami nem stimmel. Ha rákattintok a cellára, akkor balra kis felkiáltójel jelenik meg. A felkiáltójelre húzva az egeret kiírja: “A cellában lévő szám szövegként van formázva, vagy aposztróffal kezdődik.”
(Pont ilyen körülményes, mint ahogy leírtam )
Nem írom le, hogy nem lehet, vagy hogy nem érdemes ezeket javítani, inkább egy egyszerű, használható megoldást mutatnék be kétféleképpen. (tovább…)
Úgy látom, egy kis malőr történt, az e-mail értesítőre feliratkozottaknál nem jelent meg a link a videóhoz és a letölthető fájlhoz. Ebben javítottam, bocs.
Nemrég egy Excel oktatásra készülve ismét átnéztem 1-2 funkciót és belelkesültem tőlük.
A főiskolai/egyetemi – előadásokon/gyakorlatokon az ilyen funkciókat a diákok nagy része nem megérti, hanem megutálja. Az eszköz zseniális, de a tálalás borzalmas.
Legutóbbi oktatásomon (igen, vállalok oktatásokat, konferenciákat és szaktanácsadást is) a nemzetközi pénzügyi cégnél dolgozó hallgatók is odáig voltak tőle, ezért gondoltam megosztom veled.
Hogy valami haszna és tétje is legyen a dolognak, hasznos példán mutatnám be: egy fizetés kalkulátoron, melyet a www.fairconto.hu oldalról töltöttem le.
A videóban részletesen bemutatom, de előtte pár szó ezekről az eszközökről: (tovább…)
A számmisztika folytatódik Már megint 5, bár ezt nem mi választottuk.
Kerekítenünk kell árajánlatokban, ár-kalkulációkban, számlákban és máshol. Az első kettőben és az utolsóban érintett lehet az Excel is.
Talán mondanom sem kell, az eszköztáron szereplő tizedesjegyek elrejtése/megjelenítése ikon nem kerekít, hanem csak bizonyos pontossággal jelenít meg.
2 + 2 = 5
Ilyet is tud az Excel!
Írd be A1-es és A2-es cellába, hogy 2,3 (nem 2 és 3, hanem 2,3!), az A3 as cellába pedig azt, hogy =A1+A2!
Az eredmény 4,6, de ha elrejtjük a tizedesjegyeket az A1, A2, A3 celláról, akkor kijön a 2 + 2 = 5.
Ha kerekítettünk volna, akkor a 2,3-akat előbb kerekítettük volna 2-re és azokat összeadva 4 lenne az eredmény. Szóval ez nem kerekítés!
Na most, hogy kellőképpen összezavartam azokat, akik ezt nem próbálták ki, lássuk hogyan kerekítsünk! (tovább…)
A múltkor már “megcsodált” Darabteli függvényben több van, mint gondolnánk!
Ha álmaink bombázójaként tekintenénk rá, akkor elárulom, hogy van ikertestvére is!
Most kicsit jobban kitárulkoznak mindketten : a Darabteli, és a SZUMHA (SUMIF) fgv. is.
A SZUMHA egy bámulatos teremtés. Nevéből kiderül, hogy pont a mi igényeinkre született: Összesíti mindazt, ami jó és kihagyja, ami nem.
Az alábbi excel munkafüzetben több trükk van annál, minthogy ezt egy blog bejegyzésben kifejthetném, ezért most nem az elkészítésének részleteit, hanem inkább egy egyszerű eszközt adnék nektek.
Kiválasztható, hogy melyik adatsorokat, mikortól, mennyi időszakon keresztül szeretnénk megtekinteni.
A diagramon automatikusan változnak az értékpontok színei attól függően, hogy az az előző alkalom (vagy trend esetén alkalmak) adatához képest javult, vagy romlott. Ha az az adat rekordértéket ért el, akkor az nagyobb méretben látszik.
Az adatokat a másik munkalapra tudod bemásolni, ami a képen nem látszik.
David Seah nem elégedett meg a szokásos naptár szerkezettel. Helyette alkotott egy használhatót.
Nagyszerűsége abból áll, hogy nem töri az időt hónapokra, hanem meghagyja az egymás utáni napokat, így már átláthatod:
mikor-mennyi idő áll még rendelkezésre,
mikorra tudsz elkészülni valamivel és
mindezt egy tömör formában, ahol
még helyed is van a megjegyzéseink beírására.
Más megközelítés, ezért még ha elégedett is vagy a jelenlegi projekt kezelő rendszereddel, nézd meg ezt! Ha tudsz angolul, látogasd meg Dave oldalát, érdekes gondolkodásmódot ismerhetsz meg.
A kompakt naptár így néz ki használat közben:
Mivel közeleg 2008, úgy döntöttem elkészítem a magyar verziót excelben.
/Sehol nem láttam még online ezt a címet, ezért kincs./
: a Darabteli, és a SZUMHA (SUMIF) fgv. is.
